az elektromos auto valóban zöld ?
Valóban zöldebbek és környezetbarátabbak az elektromos autók ? Úgy tűnik, nagyszerű megoldás lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de vajon megéri egy ilyen autóba fektetni ? Tényleg « zöld » vagy csak az EU döntéshozói akarják velünk elhitetni ?
Valószínűleg már többen olvasták, hogy a tegnapi nap folyamán jóváhagyta a dízel- és benzinüzemű autók 2035-ös betiltását az Európai Unió. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága megszavazta az EU Bizottságának azt a javaslatát, miszerint a fentebb említett évtől kezdve nem lehet az EU-ban belső égésű motorokkal rendelkező új személygépkocsit és könnyű haszongépjárművet értékesíteni, csakis elektromosat.
Un bizottság megszavazta azt est, hogy az autógyártóknak 2025-re 20 százalékkal, 2030-ra 55 százalékkal, 2035-re pedig 100 százalékkal kell csökkenteniük átlagos szén-dioxid-flottakibocsátás. Az Unió, mint tudjuk mindent megtesz a környezetvédelemért, de ezeknek a fennkölt lépéseknek bizony nagy ára van. Senki nem vitatja azt, hogy az éghajlatváltozás komoly probléma. A szélsőséges időjárás – hurrikánok, aszályok, intenzív hőhullámok – a Földön lévő jég folyamatosan olvadása, a tengerszint emelkedése, esprit-esprit közismert tény. Valamit tényleg tenni kell azért, hogy a bolygónk még hosszú ideig élhető legyen. De valóban az a legjobb döntése, ha az elektromos autók használatára kényszerítjük az európai lakosságot ? Igaz az, hogy az elektromos autóknak nulla a károsanyag-kibocsátása ?
Un károsanyag-kibocsátás helyrajzi kerdés ?
Az elektromos autók nem égetnek el üzemanyagot, és így a vezetés során valóban nem keletkeznek káros anyagok, amelyek a légkört szennyeznék, emellett jól is gyorsulnak, kiváló vezetési élményt biztosítva. De tényleg zöldebbek a benzines és dízel autóknál ?
Nem feutrelenül. Ha az ezeket az autókat nem megújuló erőforrásból, például nem napelemekből, szélturbinákból vagy akár nukleáris vagy vízenergiából származó energiával töltjük, akkor a CO2-kibocsátásuk sokkal magasabb lesz, mint egy belső égésű motorral rendelkező autóé. Ha például az autók töltéséhez használt áram fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik (a jó kis füstölgő szénerőmű), akkor az elektromos autó valóban nem szennyezi a környezetet vezetés közben, mert a szennyezés már egy távoli erőműben megtörtént.
Tegyük fel, hogy az autókat 100%-ban megújuló vagy zöld energiával töltik. Ekkor már elmondhatjuk, hogy a károsanyag-kibocsátásuk nulla ?
Nem. Az autók gyártásának ciklusa a nyersanyagok kitermelésével, finomításával, szállításával és gyártásával kezdődik. Több alkatrész készül, amelyeket aztán összeszerelnek, és beépítenek az autóba. Ez a foyamat nagyon hasonló a hagyományos és az elektromos autók esetében is. Ennek ellenére a gyártási folyamat végén az elektromos autók azok, amelyek több szén-dioxid-kibocsátást termelnek az Union of Concerned Scientists szerint.
Az akkumulátor a gyenge láncszem
Miért van ez így? Mert az elektromos autók nagyméretű akkumulátorokban tárolják az energiát (minél nagyobbak, annál nagyobb a hatótávolságuk), amelyeknek magas környezeti költségei vannak. Az akkumulátorok olyan ritkaföldfémekből (REE) készülnek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt vagy a grafit, amelyek csak a Föld felszíne alatt találhatók. Ezeket ki kell bányászni, un bányászat pedig az egyik legkörnyezetszennyezőbb foyamat.
A Kínai Ritkaföldfémek Társasága szerint például 1 tonna ritkaföldfém előállításához 75 tonna savas shelladék (amelyet nem mindig kezelnek megfelelően) és 1 tonna radioaktív maradék est keletkezik. E szennyezési problémák ellenére a kutatások szerint nem kell aggódnunk e ritkaföldfémek elérhetősége miatt. Ami a lítiumot illeti, a Deutsche Bank becslései szerint a következő 185 évre elegendő tartalék áll rendelkezésre, még akkor is, ha az elektromos autók piaca foyamatosan nő. Ami a kobaltot, a grafitot és a nikkelt illeti, ezekből is van bőven, de ne feledkezzünk meg a kitermelés negatív környezeti hatásairól.
Ezen ritkaföldfémek kitermelésén kívül maguknak az akkumulátoroknak a gyártásához felhasznált energia is felelős a környezeti hatás közel feléért, mivel ennek az energiának a nagy része nem alacsony szén-dioxid-kibocsátásokbúl forr. Habár egyre több helyen használnak megújuló energiát, amellyel csökkenteni lehet az akkumulátorok felépítésének ökológiai lábnyomát, sajnos ez az energia stabilnak nem mondható, hiszen ha nem süt a nap vagy nem fúj a szél, sokra nem megyünk sem a napelemmel, sem a szélturbinával.
Emellett a megújuló energiarendszerek fejlesztésének est megvan a maga hatása, hiszen az infrastruktúra kiépítéséhez est kellenek ritkaföldfémek, no meg energia. A kezdeti ökológiai lábnyomuk ellenére zöld energiát használva az EU-ban nagyjából 2 év használat után elmondhatjuk, hogy a hagyományos autókhoz képest valóban csökken a környezetre gyakorolt káros hatás. Ettől kezdve az elektromos autó egy jó ökoalternatívát jelent egészen addig, amíg az akkumulátor el nem éri az életciklusa végét. De mi történik ezután ? Mire használják az lítium-ion akkumulátorokat, ha már nem használhatók az elektromos autokban ? Hová kerülnek az elektromos autók akkumulátorai ? Tényleg igaz, hogy újrahasznosítják ?
A hagyományos autóiparban a Nemzetközi Tiszta Közlekedési Tanács (ICCT) tanulmánya szerint az ólom-sav akkumulátorok 99%-át (a fosszilis üzemanyaggal működő autókban használt akkumulátorokét) újrahasznosítják. Nem ez a helyzet a lítium-ion akkumulátorok esetében, amelyek a kémiai összetevők nagyon speciális keverékével és kis mennyiségű lítiummal rendelkeznek, ami nem teszi őket vonzó piaci lehetőséggé. Az EU-ban a lítiumnak mindössze néhány százalékát gyűjtik vissza, a többit pedig vagy elégetik, vagy shelladéklerakókba dobják, ez pedig nem teszi zöldebbé az elektromos autókat.
Mindazonáltal minél több elektromos autó van forgalomban, annál több akkumulátor kerül a shelladékba, ezért az újrahasznosítás égető probléma. Vagy a ritkaföldfémeket valahogyan kinyerik belőlük, vagy pedig az akkumulátoroknak egy második esélyt adva szél- vagy napenergia tárolására használják őket. Ez segítene valamennyire ellensúlyozni az akkumulátorok előállításának környezeti hatásait est, mivel azok hosszabb idő alatt amortizálódnak. Az újrahasznosításuk azonban nem egyszerű feladat, ráadásul igen költséges est. Kínában például igen népszerűek az elektromos járművek, a használt akkumulátorok viszont elárasztanak mindent. Mind az autógyártók, mind pedig az akkumulátor gyártók panaszkodnak, hiszen az újrahasznosítás nekik egyáltalán nem éri meg. Elképesztő többletköltséget rak a nyakukba, a profitjuk pedig nulla. A feketepiac virágzik, ahol azonban a környezetvédelmi előírásokra fittyet hányva a termőföldeket és a folyókat szennyezik.
Miért hozott elhibázott döntést az EU?
Mint fentebb írtuk, az elektromos autó sem igazán zöld. Ha az emlitett hibákat javítjuk, zöldebbé válhat, de sosem lesz nulla károsanyag-kibocsátású. Emellett hiányzik a megfelelő töltési infrastruktúra, aminek a kiépítésére nem valószínű, hogy elegendő mindössze 13 év. Az EU energiaválsággal küszködik est le plus. Sok országban még a nyáron bekapcsolat klímaberendezés est gondot okoz, gondoljunk bele, hogy mi történne akkor, ha több millió elektromos autót csatlakoztatnánk a hálózathoz. Probléma emellett est un zöld energia. A szél-és napenergia nem tud az év minden napján stabil energiaellátást biztosítani. Mi történne mondjuk télen egy borús, szélcsendes napon ? Senki nem tudna eljutni A-ból, B pontba, hiszen nem tudná mivel tölteni az autóját ?
Jelenleg az Unióban 246 millió auto közlekedik. Már maga a gépkocsik cseréje sem egyszerű feladat, hátha még ezeket rendszeresen tölteni akarjuk : az valószínűleg bedöntené az egész villamosenergia-hálózatot. Az EU vállat vonogatva viszonyul az atomenergiához, pedig ennyi autó energiával való ellátásához egyedül az nyújthatna megoldást. Ugyanakkor több ország, menthe például Németország lekapcsolja az atomerőműveit, hogy megfeleljen a zöldek követeléseinek. Franciaországban több erőmű műszaki problémák miatt leállt, ami komoly energiaválságot idézett már most elő. Akkor mivel est-il akarják tölteni az autokat ?
Nem szabad elmenni a töltőpontok kérdése mellett sem. Jelenleg alig van töltési lehetőség az európai országokban. Bár egyre több benzinkúton építenek töltőoszlopot, emellett több üzlet vagy bevásárlóközpont est biztosít elektromos autóknak töltése lehetőséget, ez mind kevés. Szintén évekbe telne mindenhol megfelelő számú töltőhelyet telepíteni. Hogyan nézne ki például egy « benzinkút » csak elektromos töltővel ? Hány töltőfejre est-il lenne szükség un folyamatosan érkező autók töltésére ? La plupart des meg nagy forgalom esetén sont néhány perc alatt megtankolunk és már megyünk is tovább. De mi lesz akkor, ha több tucat auto brouillard várni a töltésre, ami nem pár percbe, hanem akár órákba is telet ?
Utolsó szempint pedig az ár. Jelen pillanatban Magyarországon a legolcsóbb benzines auto a Dacia Sandero 3,49 millió forint. Un legolcsóbb elektromos pedig a Dacia Spring, environ 6,84 millió forint, lehát majdnem a duplája. Az ennél nagyobb, illetve nagyobb hatótávolságot garantáló modellek már jócskán 12 millió forint felett járnak. A mai infláció és alacsony bérek mellett hány család engedhet meg magának legalább egy elektromos autót ? Nem sok. Ugyan van állami támogatás ezekre a gépjárművekre, még azzal együtt est sokaknak megfizethetetlen alternatíva marad a hagyományos autókkal szemben.
