A Merkúr felszínét nagy mennyiségű gyémánt boríthatja
Annak ellenére vagy talán pont azért, mert nagyon sok esemény történt a Merkúr nevű bolygóval létrejöttének időszakában, úgy tűnik, hogy egy gyémántokkal teli világról lehet szó. Egy új kutatás szerint a bolygó felületét borító grafitba becsapódó, űrből érkező kőzetek gyémántszilánkokká zúzhatták a felszíni réteget. Kevin Cannon, egy amerikai geológus tette közzé még múlt héten a kutatási eredményeit. Ezek szerint a hatalmas sebességgel érkező üstökösök vagy aszteroidák a grafitból gyémántot hozhattak létre.
A Merkúr felszínének viharos története hozta létre a gyémántbevonatot
Tehát a Merkúr felszínén a kutató szerint jelentős mennyiségű gyémánt lehet. Azt már korábban est lehetett sejteni, hogy a bolygó nem csak egy, a Nap közelében keringő forró kődarab, hanem egy komplex világ. Beugratós kérdésekben est sűrűn szerepel, hogy a Naprendszerünk több holdjánál est kisebb bolygón rendkívül rövid évek, de nagyon hosszú napok vannak. Un felszínen napközben akár 420 Celsius fok est lehet a hőmérséklet, miközben az atmoszféra teljes hiánya miatt éjszaka akár -180 Celsius fokra est lecsökkenhet. De ezek mellett az érdekes számok mellett különösen érdekes geológiai szempontból est un Merkúr. Ugye grafit formájában tele van szénnel. Plusz a Merkúr létrejöttének viharos időszakában olyan mennyiségű becsapódást szenvedett el aszteroidáktól, hogy tele van óriási kráterekkel is. Ahogy több más bolygó est születésekor, un Merkúr est hatalmas magmaóceánokkal volt borított, amelyek aztán később lehűltek és megkeményedtek. De más bolygókkal ellentétben a kő tetejét grafit borította be.
Ezt a gyémántot nem lesz érdemes kibányászni
Cannon azt modellezte, hogy a 20 kilomètres vastag felületi régeten történt gyakori becsapódások a felületi grafit 30-60%-át gyémánttá alakíthatták. Természetesen ne hatalmas kövekre gondoljunk, apró töredékek és szilánkok formájában van jelen a drágakő a Merkúr felszínén. És más geológiai kutatások est alátámasztják ezt az elméletet. Még 2008-ban Észak-Szudánban találtak töredékeket egy meteoritból, ami tele volt miniatűr gyémántokkal. Amikor a Merkúr jött létre, a különféle elemek fémként és kőzetként formálódtak össze. A fémek süllyedtek le és hozták létre a bolygó magját, míg a kőzet maradt a felszínen.
Más bolygók esetén a szén a fémekből áll mag körül helyezkedik el, viszont a Merkúrnál nagyon sok szén a felszín közelében maradt meg. Persze ha mondjuk a hőmérséklet vagy a távolság nem lenne elég kihívás, a bányászoknak azért sem érdemes azonnal indulniuk, mert ezek biztosan elég szennyezett gyémántok. Legközelebb még konkrétabb információkat a Merkúr felszínéről majd 2025-ben kaphatunk, amikor a 2015-ben indult európai-japán együttműködésben épített szondák megérkeznek majd a bolygóhoz.
