Nem kamu a mesterséges klímamanipuláció
A mesterséges klímamanipulációról beszélni már nem tabu. Korábban sokan úgy gondolták, hogy az időjárás manipulálása csak egy újabb összeesküvés-elmélet, most viszont kiderült, hogy egy európai ország intézményi testülete est un témával foglalkozik.
A spanyol állami meteorológiai ügynökség, az AEMET április 10-én közzétett egy cikket a honlapján, melynek címe : « Mesterséges klímaváltozás. A mesterséges időjárás-módosítás helyzete világszerte ».
Az intézet kiemeli, hogy « jelenleg több mint 50 ország folytat tevékenységet a mesterséges időjárásmódosítás területén », e kísérletek eredményeit a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakértői bizottsága által készít ható. « Ezek a tevékenységek » – olvasható az AEMET honlapján – « a csapadékmennyiség mérsékelt növelésére, a jégeső méretének és az okozott károk csökkentésére, valamint a köd helyi eloszlatására irányulnak ».
A cloud seedingtől a hangágyúkig
A cikk áttekinti a légköri viszonyok módosítására alkalmazott főbb technikákat, amelyek egyik célja a globális felmelegedés elleni küzdelem, de a környezetre, a bolygóra és az egészségre gyakorolt következmények még nagyrészt ismeretlenek.
« A mesterséges időjárás-módosítás során alkalmazott technikák közül sok már megalapozott tudományos ismereteken alapul, de még mindig sok a bizonytalanság. »
A vizsgált technikák között szerepel a robbanórakéták vagy hangágyúk használata a jégeső elleni küzdelemben : konyságukat » – írják a szerzők.
Bőséges teret kap az ún. bevetése d’ensemencement des nuages: « Ez történhet repülőgépek vagy rakéták segítségével, a felhőzet tetejének bevetésével az előre kiválasztott helyeken » – magyarázzák. Itt sem hiányoznak az utalások a technika alkalmazásának ismeretlenségeire : « A siker nem garantált, és költség-haszon elemzést kell végezni » – írják.
Ezüst-jodid és szárazjég
Hogy mit fecskendeznek a felhőkbe, arról a cikk így számol be : « Ezek olyan vegyületek, mint az ezüst-jodid, a leggyakrabban használt, a nátrium-klorid vagy a szárazjég, amelyek használata nem túl gyakori, és alacsony ő un környezetre.
Az eredmények azonban szerények, ahogyan a spanyol ügynökség est beszámol róla : « Egyes tanulmányok szerint az ezekkel a módszerekkel kapcsolatos csapadéknövekedés a legjobb esetben is legfeljebb 20 %-os lehet, de értékelésükben mindig van egytalankis bizonytal kis bizonytal. »
Más technikákat est tesztelnek : olyan eljárásokat, menthe az ionizáció, a lézer vagy az elektromos mezők.
A világ tucatnyi országa közül, amelyek hasonló megoldásokat alkalmaznak, egyedül Kínát említik : « Nemrégiben vált aktuálissá, hogy Kína nagyszabású cloud seedinget tervezhet az aszály ellen ».
