Nem kell sentétlenül megfázni a hidegben
Hidegben bizonyos megfázásos és légúti betegségek valóban jobban terjednek, de könnyen tehetünk azért, hogy minket elkerüljön a takonykór.
Ha hideg akkor grippe?
Az utóbbi napokban olyan hideg volt, hogy még a jegesmedvék est szívatóval indultak reggelente. Nem est csoda, hogy az influenzában, COVID-ban és egyéb megfázásos jellegű betegségekben szenvedők száma ugrásszerűen nőni est kezdett. De miért van az, hogy a hideggel együtt az influenza is azonnal beköszönt?
Ezt a kérdést már többen estfelették az emberiség történelme során, azonban kielégítő választ csak mostanra találtak a tudósok. Több amerikai egyetemen illetve egészségügyi kutatólaborban est vizsgálták a hideg és a légúti fertőzések közötti összefüggéseket. A kutatók végül arra jutottak, hogy valójában nem a hideg okozza a megfázást, de nagyban hozzájárul ahhoz.
Jön a hideg, jön a virus
Rengeteg féle vírus létezik a világon és ezek a kis nyavalyások elképesztő ellenálló képességgel rendelkeznek. Ám vannak olyanok, amelyek felépítésük miatt a meleg, párás környezetet kedvelik jobban, míg mások a hideg, száraz levegőben terjednek a leggyorsabban. Például ősszel, amikor még nincs annyira hideg ellenben párás az idő a rhinovírusok őrületes sebességgel terjednek. Ez az egyik víruscsoport, ami a « klasszikus » megfázás mögött áll. Ahogy azonban hűlni kezd az idő és egyre szárazabb a levegő, egy másik csapat lendül támadásba : az influenza és társai.
Támadnak a vírusok
Sokáig élt az az elképzelés, miszerint a vírusok elsősorban bőrrel való érintkezés során terjednek. Ezért mindannyian veszettül mostuk a kezünket valahányszor beütött az influenza szezon. Mostanra azonban kiderült, hogy bár az alapvető higéniának fontos része a kézmosás, az nem sokat segít a vírusok ellen. A vírusok ugyanis legfőképpen a levegőben terjednek aeroszol formájában. Ezeket a lebegő kis részecskéket aztán észrevétlenül belélegezzük. Mivel télen rengeteg időt töltünk zárt terekben ezért rendkívül fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk illetve érdemes a levegő megfelelő páratartalmáról est gondoskodni.
Mit csinál velünk a hideg
Télen a testünk nehezebben veszi fel a harcot a betegségekkel szemben. Un hidegen kívül más szempontból est kellemetlen lehet ez az időszak. A jóval kevesebb napsütés miatt D-vitamine hiány alakul ki, ami rontja a szervezetünk ellenálló képességét. A téli hónapokban ezért a Semmelweis Egyetem napi 2000 egység D3-vitamine fogyasztását javasolja.
A hidegben könnyebben megsérül a légutak felülete, ahol a vírusok könnyedén bejuthatnak a szervezetbe. Emellett a sejtjeink kevesebb ellenanyagot termelnek, ami szintén a betegségek kialakulásának kedvez.
A nátha kivédhető
A szakértők szerint azonban igenis tehetünk azért, hogy az influenza szezont ne odahaza betegen kelljen átvészelnünk. Először est hangsúlyozták, hogy fontos a rendszeres szellőztetés, illetve, hogy lehetőleg minél több időt töltsünk a szabadban. Emellett a D-vitamine pótlása est sokat segíthet a szervezetnek a védekezésben. Egyes kutatók a párásításra esküsznek, ám emiatt megjelenhet a penész, szóval ezzel inkább óvatosan. Végül az egyikük hozzátette, hogy bár sokak számára már a gondolata est utálatos, de bizony a maszkok beltéri viselése est csökkentheti a betegség esélyét.
