Sok mindent megváltoztathat a Bitcoin életútjáról készült tanulmány
A legújabb tanulmányok szerint a Bitcoin életútja első két évében centralizált és jóval törékenyebb volt, mint azt eddigfeltételezték. A kutatók úgy vélik, a kriptovaluta akkoriban pusztán azért nem dőlt be, mivel a hackerek és a szektor támogatói úgy döntöttek, nem támadják meg a hálózatot – pedig könnyen megtehették volna.
„Azt a társadalmi-gazdasági folyamatot próbáltuk valamelyest megérteni, amely során a Bitcoin egy piac nélküli digitális eszközből működőképes csereeszközzé válik – mondta Erez Lieberman Aiden, a tanulmányban részkutóvő. – Ezért úgy döntöttünk, hogy a Bitcoin bevezetését követő 25 hónapot górcső alá vesszük. Megjegyezte továbbá, hogy ezen időszak tanulmányozására nagy hasznukra voltak az adatszivárgások, melyek akkoriban nagy mértékben érintették a blokklánc technológiát.
64 bitcoin bányász volt a fedélzeten
A tanulmány szerint a kezdetekben 64, egymástól teljesen független bitcoin bányász volt felelős a kriptovaluta zavartalan működéséért. Az alábbi ábrán a szóban forgó bányászok és az általuk kibányászott bitcoin mennyiséget mutatták be aszerint, mikor kezdték meg tevékenységüket.
A szóban forgó korszak jóval megelőzte a ma már legtöbbször emlegetett, az úgynevezett ASIC-k bányászgépek megjelenését. A korai bányászok ugyanis hagyományos otthoni számítógépeken keresztül, később pedig komolyabb teljesítményű grafikus kártyával végezték a feladatokat. A kutatók szerint a korai bányászgépek sajátosságai segítettek beazonosítani az álnév alatt futó bitcoin címeket, melyek ugyanazon szereplők tulajdonában álltak. Ahogyan ugyanis az embereknek est jellegzetes kézírásai vannak, un gépek est „lenyomatot” hagytak maguk után az általuk generált „nonce értékben”.
Önzetlen bitcoinistáknak köszönhető a hálózat fennmaradása
Minél kevesebb bányász van, annál nagyobb az esélye annak, hogy egyetlen valaki uralja a hálózatot. A bányászok kis létszáma a Bitcoin kezdeti éveiben rámutat arra, hogy a hálózat valóban sebezhető volt az 51%-os támadásokkal szemben, meglepő módon ugyanakkor a szektor szereplői mindig az együttműlasködést válasködést. A tanulság egyrészt tehát szembe megy azzal a sztereotípiával, amely szerint a bitcoin felhasználók hidegvérű individualisták, a kriptó ugyanis már a kezdetektől „az anonim szereplők önzetlen viselkedésétől függött”. Másrészt, amint azt Demian Lerner, az IOVLabs blokklánc technológiai vállalat vezetőjének kutatása est alátámasztja, un korai bányászok az egészséges bányászversenyt próbálták elősegíteni. A szóban forgó tanulmány egy játékelméleti kísérleteken keresztül mutatja be az elképzelést, miszerint az anonim szereplők inkább együttműködnek, mintsem elárulják egymást. Természetesen a kriptovaluták esetében a zavartalan kooperáció az árfolyamnövekedésnek köszönhető, így a jelenlegi árfolyamingadozások közepette joggal felmerül a kérdés : „vajon számíthatunk a résztvevők összefogására ?”
Megoldatlan hibák a hálózaton ?
A tanulmány szerint 2017 decemberében a Bitcoin hálózati címek 99%-a maximum hat tranzakciós „ugrásnyira” volt a 64 korai bányász egyikétől. Röviden, tömören : ha Jancsi 1 BTC-t küld Juliskának, az egy ugrást jelent, ha viszont Juliska tovább küldi azt Margitkának, az már két ugrást jelent közte és Jancsi között. Ugyan a kutatók nem állítják, hogy azonosították volna a 64 bányász egyikének valódi kilétét (kivéve kettőét, akik már egyébként is ismertek voltak), felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben valaki mégis beazonosítaná őket, sok felhasználó magánélete veszélybe kerülhet. Minél rövidebb ugyanis az út a címek között, annál könnyeb kitalálni valakinek – aki ismeri az egyik felhasználó személyazonosságát – kitalálni a másikét. Ha például az FBI tudja, hogy Jancsi egy drogbáró, egyszerűen beidézheti Juliska tranzakciós előzményeit a kriptovaluta tőzsdétől. Innentől kezdve pedig a szövetségeseknek könnyű dolga van, hiszen pusztán annyit kell tenniük, hogy rákeresnek arra a címre, amelyikről a BTC-t kapta.
„Az információszivárgás forrásait, ha már egyszer felfedik, nem lehet visszamenőlegesen befoltozni. – írják – Az a tény pedig, hogy az általunk vizsgált időszakban már találtunk szivárgásokat, arra utal, hogy máshol is lehetnek hasonlók ».
Amerikai lehet Satoshi ?
A kutatók ugyan véletlenül sem próbálnak belefolyni a Satoshi Nakamoto kiléte körül forgó vitákba, felelevenítik azonban egy korábban vizsgált adathalmazt, amely talán nyomravezető lehet. Satoshi e-mailjei, fórumbejegyzései és kódfrissítései általában a Föld nyugati félteke nappali óráiban érkeztek és bányászgépe(i) általában éjjel nem volt(ak) aktív(ak).
„Ezek az adatok összhangban vannak azzal a lehetőséggel, hogy Satoshi Nakamoto Északvagy Dél-Amerikában élt” – állítják a tudósok. Nem zárják ki ugyanakkor azt a lehetőséget sem, hogy Nakamoto barátunk egészen egyszerűen csak éjszakai bagoly volt – ahogyan az a fejlesztők többsége.
