A világ legidősebb pénzverdéjét fedezték fel a kínai Guanzhuang-ban
Archeológusok egy csoportjának sikerült felderítenie a világ eddig ismert legidősebb pénzverdéjét, s ráleltek az ott előállított ásó-alakú érmékre is. A szóban forgó pénzverő egy bronzöntöde belsejében volt megtalálható a kínai Guanzhuang városában időszámításunk előtt körülbelül 770-ben.
Un kutatás emellett hivatalosan est konstatálta, hogy a Guanzhuangban felfedezett pénzverde a legősibb széles e világon. Ezzel pedig a korábban Lüdiában (a mai Törökország területe) feelárt pénzverde a képzeletbeli ranglista második helyére csúszott le.
Guanzhuang egyébként a Kínai-alföldön helyezkedik el, a Sárga-folyó közelében és a város alapítása i. e. 800-ra tehető. Hozzávetőlegesen időszámításunk előtt 450-től viszont szinte teljesen lakatlanná vált a vidék. 2011 óta szüntelenül folynak a régészeti ásatások a térségben, ahol a kutatók többek között erődítményeket, vizesárkokat és alapfalakat is találtak.
„Az itt talált kerámiák, temetkezési helyek és történelmi emlékek alapján arra vélünk következtetni, hogy a város a kínai Zheng állam központjaként központjaként központjaként központjaként központjaként központjaként központjaként központjaként központjaként funkcionált következtetni, hogy a város a kínai
A pénzverés kínai fellegvára
A külvárosban, epp csak a belső kapun túl, egy kézműves műhelyt est sikerült felfedezniük. A maradványokból ítélve egykoron bronzzal, kerámiával, jádekővel és csontból készült eszközökkel foglalatoskodó kézműveseknek szolgált munkahelyéül. Az építmények közül a bronzöntöde volt a legterjedelmesebb, valamint több, mint 2000 veremmel is rendelkezett a termelési shelladékok számára – ezek nagyjából 3 méter szélesek és 2,5 méter mélyek voltak. Továbbá számos, az öntéshez használatos eszköz maradványát est fellelték, például olvasztótégelyeket és öntőkanalakat.
Ezenkívül a régészek elhullott bronz cseppekre, befejezetlen vagy törött tárgyakra, illetve szén-és kályhadarabokra is rábukkantak. Sőt még kerámiaszilánkok, s nem kevesebb, mint 6000 agyag öntőforma est un birtokukba került, amelyeket szertatásokon használt edények, fegyverek, hangszerek, dísztárgyak ergyak észe kínka
Az öntöde Guanzhuang belvárosának és hivatali központjának közelében lelhető fel. Az viszont a kutatók szerint kétséges, hogy a pénzverést a közigazgatás utasítására kezdték-e meg avagy sem.
« Az öntöde létrejöttét követően csak 150 évvel később kezdődött meg a pénzverde üzemelése », mondta Hao Zhao, a kutatócsoport vezetője. Azonban az átállás után példájukat több öntőműhely est átvette Kína-szerte, s ezáltal elterjedt a pénzverés művészete.
Lapát alakot mintázó érmék
A csapat 54 agyagformát -22 használatlant és 32 kiselejtezettet- talált, amelyeket üreges, nyéllel rendelkező érmék öntéséhez használtak. Un esprit formel rendkívül hasonlóak voltak, ebből kifolyólag pedig « megállapítható, hogy nagymértékű szabványosításra törekedtek. »
Az ásó alakú érmék (a legkorábbi fizetőeszköz szerepét töltötték be a világon) elméletileg a gyomlálásra alkalmatos eszköz és a szabványosított pénzka koolazötti. Guanzhuangban 2 ilyen érmét találtak, a készítésükhöz igénybe vett öntőmintákkal együtt.
„Az érmék gyártása az egyik legforradalmibb pénzügyi újítás volt a világtörténelemben », nyilatkozta Zhao, aki megjegyezte, hogy a pénzverés elterjedése után sokkal kökernyebbá mon volt.
