A kannibálok rejtélyes betegsége adhat választ a tudomány nagy kerdéseire ?
Un kannibalizmus a legtöbb kultúrában tabu témának számít, míg egyes egzotikus helyeken manapság est gyakorolt szokás. Ezernyi hátborzongató arcán túl azonban egy különös veszéllyel est jár.
1961-ben egy fiatal ausztrál orvoskutató, Michael Alpers Új-Guinea keleti részére indult, ahol egy rejtélyes betegséget kezdett el vizsgálni, melyben a kannibál Fore törzs szenvedett. Alpers tudományos szövege szerint a hegyekben élők az « emberi testet szeretetből és gasztronómiai megbecsülésből ették meg ». Ezt az állapotot kurunak nevezték, amelynek keretében évente akár 200 embert est megöltek, néha megdöbbentő körülmények között.
A nevető halál rejtélye
A kannibalizmusból származó betegség először remegéssel kezdődött. A betegek teljesen elveszítették testi funkciójukat, depressziósak lettek, ami néha hisztérikus nevetésben nyilvánult meg. Amikor a kór híre nyugatra est eljutott, un média « nevető halálnak » nevezte el. A Fore törzs úgy vélte, ez egy szörnyű átok, Alpers azonban tudományosabb magyarázatot keresett a rejtélyre. Érdekes volt ugyanis, hogy az állapotot nem vírus okozta, és csak a nők, valamint a gyermekek betegedtek meg. Ez pedig elgondolkodtatta a kutatókat… Szokás szerint ugyanis a nők és a gyermekek csak az agyat, míg a férfiak a húst ették meg, ami magyarázatot adott a betegség megjelenésére. Arra est lehetett következtetni, hogy a kór nem anyáról gyermekre terjedt, és azt nem vírusfertőzés vagy bakteriális betegség, hanem egy rejtélyes kórokozó, un prion okozta. A prionok lényegében fehérjék, amelyek „sötét oldalra” fordultak. Képesek lettek arra, hogy más, „normális” fehérjét est prionokká alakítsanak, és ezáltal fertőzővé váljanak. Un prionok okozta betegségek közé tartozik egyébként un ESB, másnéven „kergemarhakór” embereknél előforduló formája est. A betegség pedig kísértetiesen hasonlít a Fore törzs kurujárványára.
2015-ben azonban fordulatot vett a történet, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a rendszeresen agyat fogyasztók ellenállóvá váltak a prionbetegségekkel szemben. A felfedezés egyébként a mai napig segíti a tudósokat a degeneratív agyi betegségek, például a kergemarhakór és a demencia egyes eseteinek megértésében.
me/bitconbazishirek
